Boldogságra kényszerítve - 28. rész

– Nagyon szép lett, Lynette! – Alinda elbűvölten nézte feltűzött haját, majd a tükrön keresztül a bejárónőre pillantott.
Még mindig furcsa volt neki Lynette jelenléte a házban. Így is, hogy csak napközben jött néhány órára. Olyan szűkszavú volt, olyan halkan közlekedett, már-már lopakodott, hogy azzal rendszeresen ráhozta a frászt Alindára. Egyik pillanatban még egyedül ült a nappaliban vagy a konyhában, a másikban meg már Lynette is ott volt. Alinda próbált beszélgetni vele, és az asszony válaszolt is készségesen, de mindig a minimumra szorítkozott. Egy-két mondatnál többet ritkán mondott egyhuzamban.
Lynette még egy utolsó hullámcsatot csúsztatott a hajába, majd arrébb húzódott, hogy helyet adjon neki. Alinda felállt a fésülködőasztaltól, óvatosan belebújt a ruhájába, aztán elképedve bámulta magát a tükörben.
A selyemruhát ott találta felakasztva a nappaliban, amikor aznap délután hazaért az egyetemről. Jégkék színű volt, csak a derekát körbeölelő öv játszott smaragdzöldben. Alindát a gyűrűje köveire emlékeztette.
Lynette elárulta, hogy ugyan ő hozta el az üzletből a ruhát, de nem ő választotta ki, és azonnal felajánlotta, hogy csinál neki olyan frizurát, ami illeni fog az öltözékéhez, ez pedig igencsak meglepte Alindát. Hisz az ő kicsinosítása nem tartozott bele Lynette munkakörébe. Alinda nem is tudta, elfogadja-e az ajánlatot, aztán mégis igent mondott, nehogy megbántsa a nőt, és úgy tűnt, jól tette.
Feltűzött szőke haja, amiből csak néhány hullámosra bodorított fürt lógott az arcába, valóban tökéletesen sikerült. A selyem felül szorosan körülölelte, alul pedig harangalakban kiszélesedett, kicsivel a térde alatt ért véget. Nem volt rafináltan bonyolult ruhaköltemény, épp az egyszerűsége tette olyan széppé.
– Csodásan fest! – dicsérte meg Lynette.
Alinda hálásan mosolygott rá a nőre.
– Köszönöm a segítséget!
– Ugyan, nincs mit.
Lynette odanyújtotta neki a ruhához illő magas sarkút. Alinda belebújt, aztán kicsit imbolyogva lépett párat.
– Azért remélem, nem lesz sok olyan alkalom, amikor ennyire ki kell csípni magamat – jegyezte meg. – Gyönyörű ez a ruha, de annyira nem én vagyok.
– Csak hozzá kell szoknia. – Lynette a fésülködőasztalon szanaszéjjel heverő csatokra, sminkes dobozkákra és ecsetekre mutatott. – Azokat majd én elrakom, maga menjen nyugodtan. Dr. Barlow már biztosan várja.
Alinda kissé elfogódottan indult el lefele. Előző este óta nem látta Gilbertet, és az utóbbi napokban annyi minden történt. Fogalma sem volt, hányadán állnak egymással, azt sem tudta, a csókjaik mennyit jelentettek Gilbertnek, sem azt, hogy neki most hogyan kellene viselkednie. Teljesen ismeretlen volt számára ez a terep.
Leért a lépcsőn, az előszoba üresen állt, viszont neszezést hallott a dolgozószobából, elindult hát arrafelé. A magas sarkú cipő kopogását elnyelte a szőnyeg, így anélkül lépett be a szobába, hogy Gilbert észrevette volna.
A férfi az íróasztal mellett állt, kezében egy tablettel. Sötétszürke öltönyt és egy árnyalattal világosabb inget vett fel. Magas termetével betöltötte a dolgozószobát. Ugyanúgy hatalmat és erőt sugárzott, mint az esküvőjükön, ám akkor Alinda visszariadt tőle, most viszont azon kapta magát, hogy vonzza Gilbert kisugárzása.
Hirtelen nagyon rossz ötletnek tűnt, hogy tovább bámulja a férfit, inkább megköszörülte a torkát, hogy felhívja magára a figyelmet. Gilbert azonnal felnézett a tabletből.
– Nem is hallottalak – mondta. A tekintete felizzott, a hangja elmélyült, ahogy végighordozta rajta a pillantását. – Gyönyörű vagy!
Alinda karját ellepte a libabőr.
– Te választottad a ruhát, igaz? – kérdezte. Egy furcsa ösztön azt súgta, hogy a férfi nem valamelyik beosztottjával intéztette a bevásárlást.
– Igen, én. Arra sétáltam, és amikor megláttam a kirakatban, a színe azonnal rád emlékeztetett.
– Rám? – Alinda szinte lehelte a szavakat, de a férfi meghallotta, és biccentett.
– A szemedre.
Alinda a gyűrűjére pillantott, és motoszkálni kezdett a fejében egy gondolat.
– A gyűrűmön lévő ékkövek is ugyanilyen színűek…
– Úgy csináltattam – mosolyodott el Gilbert.
Ezt hallva Alinda ereiben mintha jóval forróban kezdett volna lüktetni a vér. Bár eddig magának sem ismerte be, imádta különleges kék és zöld köves gyűrűjét, ami alig hasonlított egy hagyományos jegygyűrűre, és most, hogy megtudta, Gilbert nem megbízott valakit, hogy szerezze be, hanem ő maga készítette, még inkább becsesnek érezte. Becsesnek és túl soknak.
Nem bírt válaszolni, csak bólintott. Letaglózta az események láncolata. Nem csupán a két gyilkosság, amibe belekeveredtek, hanem az előtte álló férfi is. Csak most értette meg, hogy korábbi kissé monoton élete végleg semmivé foszlott. És már nem is fog visszatérni Gilbert mellett. Akkor sem, ha Kerry előkerül, és Grayson nyomozó nem gyanúsítja őket többé.
Odakintről dudaszó hallatszott, ettől nyomban elillant a közéjük ereszkedő súlyos feszültség. Gilbert az ajtó felé intett.
– A taxi lesz az. Ideje indulnunk.
Alinda szó nélkül lépett ki a folyosóra, bár a keze kicsit reszketett, amikor magára kapta a kabátját. Ügyelt rá, hogy kerülje Gilbert tekintetét, miközben kimentek a ház előtt parkoló taxihoz, aztán ahogy beültek az autóba, a feszültség újra visszatért.
A taxi túl szűknek tűnt, Gilbert meg túl nagynak. Alinda érez¬ni vélte a férfi testéből áradó meleget, az orrába pedig bekúszott immár ismerős illata. Eddig nem társította semmihez, most viszont maga előtt látta a fövenyt csapdosó hullámokat és egy kis házat a parton, aminek a levegője sós és fűszeres. Érezte a körülötte lévő fák és bokrok frissességét, meg a hosszú esték nyugalmát, a könyveket…
Hirtelen borzasztóan vonzónak tűnt ez az illat, és mindaz, amit felidézett benne. Bárcsak ennyire könnyű lenne! Felsóhajtott.
Gilbert meghallhatta a sóhajt, mert azonnal felé pillantott.
– Tudom, hogy nagyon nincsen kedved a mai estéhez – szabadkozott –, de nem lesz olyan vészes. Szokásos munkahelyi karácsonyi ünnepség.
– Nálatok mindig ennyire puccos a szokásos? – vágta rá Alinda, mire Gilbert szája sarkában feltűnt egy félmosoly.
– Valóban szeretik megadni a módját. Gondolom, a sajtó miatt.
– A sajtó miatt? – Alinda felszisszent. – Ezt megint elfelejtetted mondani.
– Nem miattunk lesznek ott, minden évben eljönnek. Mint tudod, az intézetet sokan ki nem állhatják, ezért a kormánybiztos igyekszik minden lehetőséget kihasználni.
– Lefogadom, az ő ötlete volt az is, hogy az esküvőnkről készült felvétel körbejárta az egész médiát. – Alinda nem bírta megállni, hogy ne húzza el a száját.
– Valóban az övé – ismerte el Gilbert. – Hoggarthnak szívügye a házassági rendelet és a népességfogyás okozta károk helyreállítása.
– És nem válogat az eszközökben.
– Valóban nem – ismerte el Gilbert, aztán közelebb hajolt hozzá, és lehalkította a hangját, mintha attól tartana, hogy a taxi sofőrje kihallgatja a beszélgetésüket. – Éppen ezért jobb, ha ma este magadban tartod, hogy nem vagy nagy rajongója a házassági rendeletnek.
– Erre magamtól is rájöttem. Hisz mégiscsak a Népességgyarapítási Intézetben leszünk.
Alinda óhatatlanul is elnevette magát, mert nyilvánvalóan nem fogja elkezdeni szidni azok előtt a rendeletet, akik végrehajtják. Gilbert azonban továbbra is komolynak tűnt.
– Csak vigyázz, mit mondasz! – kérte, de nem magyarázta meg, miért figyelmezteti ennyire nyomatékosan, Alinda hátán pedig ettől végigfutott a hideg.
Hirtelen már nem is csupán egy puccos rongyrázásnak tűnt a mai este, hanem egy vadászokkal teli erdőnek, ahol elég egy rossz lépés, máris rálőnek.


Legyél az oldalam rendszeres olvasója, hogy soha ne maradj le az új bejegyzésekről:

 Ha szeretnéd egyben elolvasni az egész történetet:
FairBooks Kiadó - e-könyv:

MOST 30% KEDVEZMÉNNYEL!



Átszaladtak a járdán, hogy minél kevésbé ázzanak meg, aztán fel a lépcsőn. Lottie ereiben megfagyott a vér, amikor Hunter előhúzta a pisztolyát.
– Az meg minek?
– Csak elővigyázatosság. – Hunter az ajtóhoz lépett, de mielőtt kinyitotta, még hátranézett Lottie-ra. – Meg persze, hogy lábon tudjam lőni a betörőt, ha véletlenül tényleg itt van.
– Ha lehet, ne lövöldözz a lakásomban, mert akkor tutira bukom a kauciót – fintorgott Lottie, és meglepetten nézte, ahogy Hunter elvigyorodik.
(Lowdeni boszorkányhajsza)

AZ UTOLSÓ PÉLDÁNYOK MOST 40% KEDVEZMÉNNYEL!



Kíváncsi vagy a Felföldi rejtélyek 4. részére? Tudj meg mindent itt:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Az elmúlt hónap legnépszerűbb bejegyzései