6 tanács, hogyan fogadd és hogyan dolgozd fel a kritikát

A múlt heti posztomnál felmerült az írók felelőssége is annak kapcsán, hogy az olvasók egyre kevésbé szeretnek magyar szerzők könyveiről véleményt megfogalmazni. Én is tapasztalom persze, hogy vannak írók, akik nagyon rosszul, néha egyenesen támadóan reagálnak mindenféle negatív véleményre. Ezzel pedig nem csak a saját hírüket rontják, hanem általánosságban is minden magyar íróét. Tudom persze, hogy nehéz szembesülni a kritikákkal, de úgy gondolom, hogy meg lehet tanulni kezelni ezt. Az én tanácsaim a következőek az íróknak:

5 tanács, hogy könnyebben írj negatív kritikát magyar szerző könyvéről

Mindig elszomorodom, amikor azt olvasom vagy hallom, hogy magyar szerző könyvéről inkább nem írnak az olvasók véleményt, nehogy megbántsák. Pedig szerintem kellenek a vegyes vélemények, és a negatív kritikát is meg lehet fogalmazni úgy, hogy az ne legyen bántó. Én az alábbi öt tanácsot szoktam követni. Nem csak magyar, de külföldi írók könyveinél is, mert nagyon hiszek abban, hogy bármilyen véleményt le lehet írni úgy, hogy közben kedvesek és emberségesek maradunk.

Ne lopj! Ebookot sem...

 Vannak alapvető erkölcsi normák. Nem ölünk, nem bántunk másokat, nem lopunk... Az emberek nagy része egyetért abban, hogy ezek helytelenek. De közben fejlődött körülöttünk a világ, létrejöttek az olyan nem megfogható, elektronikus termékek, mint például az e-könyvek, és úgy alakult, hogy ezeknek a fizetés nélküli eltulajdonítását sok ember nem érzi lopásnak.

Romantikus és krimi toposzok

A toposzokra (angolul: trope) gyakran rásütik a klisé bélyegzőt. Pedig a toposz nem egyenlő a klisével, viszont nagyon hasznosak, ha íróként ismerjük és jól tudjuk használni őket. Arról nem is beszélve, hogy a könyvmarketingnél is elég jól jönnek.

Rendhagyó évértékelő

Sokat gondolkodtam azon, hogy idén írjak-e évértékelőt. Egyszerűen azért, mert a sok jó dolog mellett több kevésbé jó is történt - és most ezzel finoman fogalmaztam.

Tudom persze, hogy sokan az ilyen bejegyzésekben kizárólag a pozitívumokra, az elért eredményekre koncentrálnak, de én egyszerűen nem tudom elhallgatni a rosszakat sem, mert az hazugság lenne. Az én felfogásom szerint legalábbis mindenképp.

Szóval vigyázat, mert most egy teljesen őszinte évértékelő jön! Csak akkor olvassátok tovább, ha nem zavar benneteket, hogy az írói létet nem csupa rózsaszínben fogja bemutatni, hanem a néha bizony a csúnya valóságában.

BUÉK, évösszegzés és újabb meglepetések

Annyira gyorsan elsuhant ez az év! Én még mindig valahol januárnál tartok, pedig mennyi minden történt azóta!

2023 nagyon pörgős volt, és én imádtam ezt a pörgést, imádtam, hogy ugyan még mindig keményen megdolgozom minden írós célkitűzésemért, és semmi sem hullik csak úgy az ölembe (sajnos általában nem szokott :D), de végre kezd látszani az eredménye a rengeteg munkának.

A könyvek születése és a munka, ami mögötte van

Alig telt el tíz nap, mióta megjelent A tetováló, és máris kikerült az internetre, másik két FairBooksos e-könyvvel együtt. Dühös vagyok és csalódott. Mert valaki ezzel megint lenullázta a munkánkat, amit a könyveinkbe fektetünk. És nem csak az írók munkáját, hanem az összes szakemberét, aki a regényeink megjelenéséhez hozzájárul.

Elég legyen a marketingből!

"Most már elég legyen!"

Egy hölgy a minap szó szerint ezt írta nekem, amikor az egyik csoportomban a @mindenki taget használtam, vagyis megjelöltem az összes csoporttagot, hogy lássák a bejegyzésemet a hamarosan megjelenő Boldogságra kényszerítve regényemről.

Most hagyjuk a hölgy nem túl kedves stílusát, ezúttal inkább egy kis bepillantást akarok nektek adni abba, hogy miért is használunk ki mi írók minden adódó lehetőséget (többek közt a mindenki taget is), hogy eljuttassuk hozzátok a posztjainkat.

Író - blogger etikett: Miként fogadj el recenziós felkérést szerzőktől, és miként ne?

E.K.Mindaleth nemrég megkeresett, hogy szeretne írni egy cikket az író - blogger etikettről, mivel nemigen lehet erről a témáról olvasni sehol, pedig sok mindenkinek (bloggereknek és az íróknak egyaránt) hasznos lenne. Ő a bloggerek oldaláról járta körül a témát, itt olvashatjátok a cikkét: Miként kérj fel recenzióra bloggereket, és miként ne? Engem pedig megkért, hogy írjak az írók szemszögéből. Azt gondolom, fontos erről beszélni, hiszen rengeteg alkalommal a rossz kommunikáció miatt válik a recenziós felkérés negatív élménnyé mind az íróknak, mind a bloggereknek, ezért örömmel elfogadtam a felkérést.

Hírek, várható megjelenések

Aki követi a Facebook oldalamat, nézi a videóimat, már mindezt hallotta, de jobbnak láttam, ha egy bejegyzésben is összegyűjtöm a megjelenésekkel és minden egyébbel kapcsolatos híreket.

Egy csapatban játszunk

A múlt heti videós bejegyzésemben már érintettem ezt a témát (Hogyan olvashattok tőlem ezután?), de úgy gondolom, erről nem lehet eleget beszélni. Mert bizony mi, írók és ti, olvasók egy csapat vagyunk. Egyikünk sem létezhet a másik nélkül, hisz olvasók nélkül egy író nem sokra megy, míg írók hiányában meg könyvek nem lesznek, amiket az olvasók a kezükbe vehetnek. A cél tehát közös.

Hogyan tovább?

Nem szoktam politika témát felhozni itt az oldalon, de most muszáj. Döbbenten figyelem az eseményeket. Nem és nem bírom elhinni, hogy tényleg megtörténhet ilyen. Hogy pár nap alatt ennyi ember életét, jövőjét teheti tönkre a kormány egyetlen elsietett, átgondolatlan, szakmaiságot minden szinten nélkülöző döntéssel.

Facebook nélkül

Biztosan mind hallottatok már róla, hogy a Facebook és az Instagram anyacége, a Meta kivonulhat Európából, így Magyarországról is. Ez igen nehéz helyzetbe hozna minket, írókat, hisz a többségünk ezeken a közösségi média felületeken keresztül tartja veletek, olvasókkal a kapcsolatot.

Élménybeszámoló, meglepetés, könyvhét

Múlt héten sok minden történt, és ugyan nem szoktam élménybeszámolót írni ide a blogra, de most úgy gondoltam, kivételt teszek. Csütörtökön megjelent egy riport velem a Meglepetés magazinba, ami több szempontból is nagyon kedves a szívemnek. Szombaton pedig a könyvhéten jártam, ami már önmagában is nagy élmény volt. Az pedig, hogy itt került sor életem első dedikálására, főleg felejthetetlenné tette azt a napot. De mesélek mindkettőről egy kicsit részletesebben!

Négy krimi, amit nagyon szerettem idén nyáron

Egy kicsit elmaradtam a havi kedvenc olvasmányos posztokkal. Ennek az egyik oka az, hogy keveset is olvastam most, hogy a legtöbb időmet a Gyilkosság a krimifesztiválon írása veszi el. A másik pedig az, hogy belefutottam pár olyan könyvbe, ami nem igazán tetszett. (Voltak olyanok, amiket be sem fejeztem, pedig ez ritka nálam.) De persze azért akadt olyan regény is, amit nagyon szerettem olvasni. Egészen pontosan négy darab, és - gondolom senkit sem fogok meglepni :-))) - mind krimi. Mutatom is őket. Mindegyiket bátran ajánlom olvasásra! :-)

Hogy támogathatod az írókat? És hogy ártasz nekik?

Az a helyzet, hogy nagyon-nagyon nem akartam megírni ezt a posztot. Sokáig úgy gondoltam, hogy jobb, ha ezzel a témával nem foglalkozom, mert megoldás úgysincs rá, az indulatokat meg minek gerjesszem tovább, de aztán meggondoltam magam. A téma a könyvek illegális terjesztése lesz, bár igyekszem nem kizárólag erről írni. Össze szeretném ezt kapcsolni egy másik területtel is. Azzal, hogy mit tehetsz akkor, ha nincs kereted megvenni egy író könyvét, mégis olvasni és támogatni szeretnéd.

Nyomozós nyár

Azt hiszem, már leírtam párszor, mennyire szeretem a krimiket. Azon belül pedig a kedvenceim kétség kívül azok a regények, amikben a szereplők valamilyen rejtélynek próbálnak a végére járni, én pedig olvasóként velük együtt nyomozhatok. Ezért amikor megláttam, hogy a Könyvelem YouTube csatorna meghirdette a Nyomozós nyár kihívást, nem is nagyon gondolkoztam, hogy részt vegyek-e rajta.

A kihívás lényege, hogy a nyár folyamán el kell olvasni hat olyan regényt, amiben nyomoznak a szereplők. Most megmutatom, mi lesz az én hat választott könyvem. :)

Kedvenc történelmi romantikus regényeim

 

Annak idején tizenéves koromban, de még a húszas éveim elején is faltam a történelmi romantikusokat. Ez volt az a zsáner, amivel legelőször megismerkedtem. Valószínűleg azért, mert akkoriban a Magyar Könyvklubtól rendeltünk könyveket, és ott csak úgy hemzsegtek az ilyen típusú regények. Én pedig szép lassan mindegyiket megvetettem a szüleimmel, és átrágtam magam rajtuk. Nem sokkal később aztán a krimi kiszorította ezeket a fajta könyveket a kedvenceim közül, de azért néha még mindig elolvasok egy-egy történelmi romantikus regényt. Megmutatom a kedvenceimet! :)

Írósarok: Erotikus jelenetek

Tudom, ez a téma eléggé megosztó. Van, aki szereti, van, aki ki nem állhatja. Abban is nagyon megoszlanak a vélemények, hogy mi az ideális mennyiség. Én azt gondolom, kinek ez, kinek az. Erre nem létezik szabályszerűség, ez szimplán ízlés kérdése. Mondom ezt úgy, hogy nagyon is támogatom az írástechnikát. Szerintem fontos megismerni a írástippeket, és alkalmazni azokat, amiket jónak, hasznosnak gondolunk. És egy pillanatig sem vitatkozom azzal, hogy vannak olyan szabályszerűségek, amiket (kiváltképp zsánerirodalomnál) alkalmazni is kell. A szexjelenetekre viszont szerintem nehéz ráhúzni egy általános sémát, amit minden romantikus szálat tartalmazó regénynek követnie kellene.

Kulisszatitkok: Amikor a szereplő saját nézőpontot akar - Gyilkosság a krimifesztiválon - Beleolvasó 3.

Van az úgy, hogy az író szépen eltervezi a regényt, de aztán egy szereplő közbeszól, és jól felforgat mindent. :D Így történt ez velem is a Gyilkosság a krimifesztiválon (Felföldi rejtélyek 2.) írása közben. Ez a regényem a Felföldi rejtélyek sorozat következő darabja, a Lowdeni boszorkányhajsza folytatása. Nem terveztem változtatni az eddigieken, Lottie-t és Huntert akartam nézőpontkarakternek ugyanúgy, mint eddig, de valami csak nem hagyott nyugodni...