A mostohagyermek romantika

Furcsa jelenségre figyeltem fel az utóbbi időben. Sok ember a romantikus szórakoztatóirodalmi regényeket minőségtől függetlenül kevesebbre tartja a többi könyvnél. Én pedig arra gondoltam, érdemes lenne körüljárni ezt a témát.

Holttest az Ambróziában (Rózsakői rejtélyek 1.) - 11. rész

Flóra a régi téglagyár törött ablakaira és foghíjas tetejére pillantott, aztán a vele szemben lévő, egykor fehérre meszelt, mostanra beszürkült falú kockaházra, ami régen talán a gyár biztonsági őrének a lakhelye lehetett. Most is csak az ajtóra szerelt apró névtábla jelezte, hogy itt van a Burke Magánnyomozó Iroda.

Holttest az Ambróziában (Rózsakői rejtélyek 1.) - 10. rész

 Flóra végignézett az ablaktalan, fehérre festett helyiségen, és elöntötte az a hátborzongató érzés, hogy a csupasz falak egyre közelebb és közelebb kúsznak hozzá, aztán lassan rádőlnek, és kiszorítanak a tüdejéből minden levegőt.

Holttest az Ambróziában (Rózsakői rejtélyek 1.) - 9. rész

Ben fel-alá csörtetett a nyomozóirodában, egyik faltól a másikig, és próbálta elnyomni a haragját, pedig legszívesebben ízzé-porrá törte volna a berendezést.

Holttest az Ambróziában (Rózsakői rejtélyek 1.) - 8. rész

Tibi a pultra könyökölve nyomkodta a mobilját, amikor Flóra másnap reggel belépett az Ambróziába.

Holttest az Ambróziában (Rózsakői rejtélyek 1.) - 7. rész

Ben a kávézóból egyenesen a kórházba hajtott. Leállította a motort a járda mellett, és belépett a leharcolt, fertőtlenítő- és betegségszagot árasztó épületbe.

Holttest az Ambróziában (Rózsakői rejtélyek 1.) - 6. rész

Elmúlt este tíz, mire Flóra hazaért. Első útja a fürdőszobába vezetett, és engedett magának egy teli kád vizet. A talpa veszettül fájt a sok járkálástól, a karjait pedig alig érezte a nehéz tálcák cipelésétől. Érthető, nincs hozzászokva a felszolgáláshoz, általában a laptop felett görnyedve tölti a napjait.

Holttest az Ambróziában (Rózsakői rejtélyek 1.) - 5. rész

– Te meg mi a francot művelsz?! – üvöltötte az edző, amikor Ben az ellenfele egyetlen jól irányzott ütésétől elterült a padlón, aznap már sokadszorra.

Az edzések mindig kemények voltak, és ha az ember nem akarta, hogy péppé verjék, muszáj volt fejben is ott lenni, nem csak testben, ám ez jelenleg igencsak nehezére esett Bennek.

Holttest az Ambróziában (Rózsakői rejtélyek 1.) - 4. rész

 – Hogy mi történt?! – kiáltott Liza.

Flóra eltartotta a fülétől a telefont. Túl keveset aludt éjszaka ahhoz, hogy teljes hangerőn hallgassa Liza sápítozását.

Holttest az Ambróziában (Rózsakői rejtélyek 1.) - 3. rész

Délután lett, mire végeztek a rendőrök a helyszíneléssel. Dorka, aki a kávézót takarította, kis híján hisztériás rohamot kapott, amikor meglátta a vérrel szennyezett bokszot, és kijelentette, hogy ő semmi pénzért nem megy a közelébe. A többi alkalmazott is csak az orrát húzta. Flóra inkább hazaküldött mindenkit, hogy ne kelljen a sopánkodásukat hallgatnia, és egyedül állt neki a kármentesítésnek.

Rejtély a Perlában

Az olvasói csoportomban (Megyeri Judit írókuckója) az utóbbi héten lehetett szavazni arról, milyen novellát írjak karácsonyra. A legtöbben arra szavaztak, hogy Raffaele, Lily (Itáliai rejtélyek) és Tristan (Felföldi rejtélyek) legyenek a főszereplők, a történet Livignóban, Olaszországban játszódjon, ahova Tristan egy nyomozás miatt érkezik. A történet közvetlenül a Vércseppek a hóban lezárása után játszódik, illetve a Gyilkosság a krimifesztiválon kötetben történtek után nagyjából fél évvel. Fogadjátok sok szeretettel a novellát. Jó olvasást és kellemes ünnepeket kívánok! :)

Holttest az Ambróziában (Rózsakői rejtélyek 1.) - 2. rész

– Mi a franc?! – mordult fel Ben meglepetten, miután nagy puffanással elterült a padlón.

Sajgó oldalát tapogatva tápászkodott fel, és hunyorogva nézett körül. Nem a saját hálószobájában volt, hanem egy elegáns nappaliban. Ezek szerint megint Alexnél töltötte az éjszakát.

Holttest az Ambróziában (Rózsakői rejtélyek 1.) - 1. rész

Neked én, nekem te, egymásnak teremtve… – szólt a telefonból egyre hangosabban. Flóra a takaróval viaskodva tapogatózott a készülék után, és nagy nehezen sikerült leállítania az ébresztőt. Nyögve visszafúrta arcát a párnába. Miért is használja még mindig ezt az átkozott zenét?!

A múlt bűnei - 27. rész

Másnap délután a szokásos halk nyekergéssel kinyílt a kórterem ajtaja. Alexander azt hitte, Fanny jött, mert aznap még nem járt bent nála, esetleg Garry hozott újabb híreket a nyomozásról, ám végül James jelent meg a küszöbön.

A múlt bűnei - 26. rész

 – Mondtam, hogy ne foglalkozz most ezzel! – ingatta a fejét Kate, amikor másnap reggel Fanny bevitt a kávézóba egy nagy adag süteményt. – Volt időd egyáltalán aludni?

A múlt bűnei - 25. rész

Az eget néhány óra leforgása alatt sűrű, sötét felhők lepték el, és úgy ömlött az eső, mintha dézsából öntenék. A kórház udvarában magasló fák lombjába bele-beletépett a szél, villám villant és úgy mennydörgött, hogy beleremegtek az ablakok.

A múlt bűnei - 24. rész

James berángatta a házba Fannyt, és abban a pillanatban, ahogy becsukódott mögöttük az ajtó, Fanny dühödten a férfinak támadt.

– Hogy voltál képes otthagyni egy gyilkossal?! – kiáltotta, és legszívesebben tíz körmével esett volna neki a férfi arcának.

Boldogságra kényszerítve - 1. rész

Prológus

A sötét szobában csak körvonalak látszódtak. Marcy ügyelt rá, hogy minden este gondosan behúzza a függönyöket; így a férfi csak egy árnyéknak tűnt, amikor belépett az ajtón.

– Ébren vagy? – kérdezte, de Marcy összeszorította a száját, és görcsösen markolta a takarót.

A múlt bűnei - 22. rész

– Hogy mit csináltak?! – kiáltott fel Fanny.

– Összeverekedtek a rendőrség folyosóján. Pontosabban, a bátyád addig hergelte Kougar nyomozót, míg kapott tőle pár pofont.

A múlt bűnei - 19. rész

Miután Alexander bevitte a kapitányságra Adamet, Fanny még sokáig járkált az üres házban, és nézte a falon függő fotókat. Az unokaöccsét, az unokahúgait, Tamarát, és... Adamet. Úristen, a saját bátyja!