Író - blogger etikett: Miként fogadj el recenziós felkérést szerzőktől, és miként ne?
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQ0dssHdCQPhgTPMlZvaZhpv6D-nj-eSKzrJ3k_3JyGqPvGkF8i1dwZr7kML1mvjejXqEyZpaakpUSUJ3NyixyqhAQXYPviuw77e8lauZ11rbOqn6zopEw8M-d8fpJyjwlBWwq6F9ZiaqWwPBnDY5FlTbS8Yoszf4iYAPktxyGXdOde7GQBNm6PhPRwA/s320/20221013_155206_0001.png)
E.K.Mindaleth nemrég megkeresett, hogy szeretne írni egy cikket az író - blogger etikettről, mivel nemigen lehet erről a témáról olvasni sehol, pedig sok mindenkinek (bloggereknek és az íróknak egyaránt) hasznos lenne. Ő a bloggerek oldaláról járta körül a témát, itt olvashatjátok a cikkét: Miként kérj fel recenzióra bloggereket, és miként ne? Engem pedig megkért, hogy írjak az írók szemszögéből. Azt gondolom, fontos erről beszélni, hiszen rengeteg alkalommal a rossz kommunikáció miatt válik a recenziós felkérés negatív élménnyé mind az íróknak, mind a bloggereknek, ezért örömmel elfogadtam a felkérést.
A múlt bűnei - 21. rész
Alexander a szokásosnál is gyorsabban száguldott Ivybridge-be, és nyugtalanul csengetett be Fanny házába. Amikor a nő megjelent a kapuban, nem is kő, hanem egy egész szikla gördült le a szívéről.
A múlt bűnei - 18. rész
Fanny folyton az ablakra pillantott, amikor a konyhában volt, pedig a törött üveget már jó néhány órája kicserélték. Míg a szorgalmasan dolgozó mestert kerülgette, azon merengett, hogyan lesz képes újra nyugodtan aludni, hisz még fényes nappal is összerezzent a váratlan zajokra. Ennek ellenére konokul elhatározta, hogy senki nem fogja elüldözni Ivybridge-ből, még akkor se, ha éjjel egyetlen percre se tudja lehunyni a szemét.
A múlt bűnei - 17. rész
Fanny felszisszent, ahogy a törölköző hozzáért a mellkasán húzódó hosszú véraláfutáshoz. A mozifilmek autós-üldözős jeleneteiben miért nem említik soha, hogy ennyire fájdalmas, ha fékezésnél a biztonsági öv az ember húsába vág? De legalább ennyivel megúszta, és egy ilyen nap után ez kész csodának tűnt.
A múlt bűnei - 16. rész
– Nem, az ki van zárva! Nem lehetett Ron! – ismételgette Fanny hajthatatlanul, mint egy mantrát. – Tudom, hogy ő sose tenne ilyen. Nem ártana nekem.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Az elmúlt hónap legnépszerűbb bejegyzései
-
Az íróasztal előtt ülő ősz hajú nyomozó mintha kényelmetlenül feszengett volna a székben, tekintete ide-oda reppent az iroda berendezésén. E...
-
Három hónappal korábban A bedeszkázott ablakú tornatermet évek óta nem használták rendeltetésszerűen, ennek ellenére a labdák gumiszaga, az ...
-
Kedves Olvasók! Úgy döntöttem, hogy a Boldogságra kényszerítve történetem teljes egészében ki fog kerülni a blogra, mivel nem lesz belőle ut...
-
Gilbert a kijelzőre bámult. Amikor belekukkantott a frissen beérkezett jelentkezésekbe, fogalma sem volt róla, hogy az exfeleségét is köztük...
-
Ebben a posztban fogom összegyűjteni a magyarul megjelent, magyar és külföldi szerzők által írt romantikus krimi zsánerű könyveket. Vagyis m...
-
Talán már tudjátok, hogy a három sorozatomnak vannak közös részei és a könyvek mellett egy halom (főként ingyenesen olvasható) novella is ta...
-
Az iroda egyetlen ablakán túl az ég már bőven sötétkékben játszott, Péter azonban még mindig az asztalánál ült, és Rády Emma szomszédait ell...
-
Prológus A sötét szobában csak körvonalak látszódtak. Marcy ügyelt rá, hogy minden este gondosan behúzza a függönyöket; így a férfi csak egy...
-
A nő sikítása nem volt hangos, épphogy csak átszűrődött a falon, aztán el is tompult, Emma mégis azonnal felébredt rá.
-
Nem fogok túl nagy újdonságot mondani azzal, hogy a romantikus krimi a kedvenc zsánerem. Folyamatosan vadászok az ilyen típusú könyvekre, és...