A tetováló - 18. rész

Percek teltek el. Vagy talán órák? Lily nem tudta volna megmondani. Arra eszmélt, hogy az arca még mindig a padlóhoz simul, az orrát eltölti a por és a penész bűze, meg a vér fémes szaga.

A tetováló - 17. rész

A fekete Audi rákanyarodott egy mellékútra, és eltűnt a szeme elől. Lily homlokráncolva meredt a visszapillantóba. Az első gondolata az volt, hogy a telefonáló átverte, nem is ő jött mögötte, ő pedig ostobán kidobta a kocsiból a fegyverét és a telefonját. Aztán eszébe jutott, hogy a térkép szerint az elhagyatott motel környékén nem volt más épület. Mit keresne akkor itt az az Audi? Abban Lily erősen kételkedett, hogy kirándulni indult. Sokkal valószínűbb, hogy a sofőr nem akarja, hogy meglássa, és a motelben lévő társára bízza a piszkos munkát.

A tetováló - 16. rész

Lily megtorpant az anyja és Aldo konyhájának küszöbén, amikor meglátta odabent a tucatnyi embert. Csak annyi időre ugrott be, hogy igyon egy kávét, és felfrissítse magát, aztán folytatni akarta a Raffaele utáni kutatást, de nem számított ilyen tömegre.
– Kik ezek? – kérdezte Aldót, aki azonnal odasietett hozzá, amikor észrevette.
– Szomszédok, barátok – legyintett a férfi. – Segíteni akarnak, ezért hoztak egy halom kaját, de nekünk persze egy falat sem megy le a torkunkon. Viszont ez a szokás, nem hajthatjuk el őket. Van valami újság? – kérdezte sürgetően. Az arcát szabdaló ráncok mintha megszaporodtak volna az elmúlt éjszaka alatt.

A tetováló - 15. rész

A következő óra egyetlen pillanatnak tűnt, ami szárnyait verdeső pillangóként röppent észrevétlenül tova. Lilynek hatalmas erőfeszítéssel sikerült az agya egy hátsó szegletébe zárnia a rettegését, és a munkára koncentrálnia. Tudta, hogy Raffaele-en most leginkább az segít, ha képes megőrizni a hidegvérét, képes logikusan végiggondolni mindent, ám az aggodalom, akár a sav, folyamatosan marta belülről.

A tetováló - 14. rész

Matteo kopogtatott, aztán belépett a rendőrőrs egyik eldugott irodájába, amit ideiglenesen kiutaltak Lilynek. Az apró, magasan nyíló ablakon napközben sem szökött be túl sok fény, de ahogy elkezdett odakint alkonyodni, egyre sötétebb lett. Lily eddig nem bánta, a laptop képernyője elég fényt adott, most viszont elkezdte zavarni, hogy félhomályban ücsörög.

A tetováló - 13. rész

Vicky Lombardo borzalmasan festett. A szeme vérágas volt, rövid haja kócosan meredt minden irányba, a karján futó tetoválások élénk színe mellett a bőre hullasápadtnak tűnt. Alig-alig hasonlított arra a határozott, kemény tetoválószalon tulajdonosra, akit Lily három nappal korábban megismert.

A tetováló - 12. rész

– Tehát nem Mauro d’Angelo a gyilkos – állapította meg szárazon Matteo, a hintaszékben groteszkül ücsörgő holttestre pillantva.
Lily se nagyon tudta elvonni a tekintetét róla. A helyi rendőrök és a helyszínelők már egy ideje megérkeztek. Ott nyüzsögtek mindenfelé a kertben és a ház körül, ám addig nem akarták elmozdítani a testet, amíg nem jön meg a halottkém, aki viszont egy csúnya, halállal végződő közlekedési balesetnél vizsgálódott épp.

Gyilkosság a krimifesztiválon 5.

Montrose, Skócia
Április 20., szerda, 21:55

Tristan mellkasa fájdalmasan összeszorult attól, hogy ilyen állapotban látja Kelsey-t. Amikor az előbb megállt a motel előtt, és észrevette a rendőrautót a parkolóban, automatikusan indult el hátra. Azt gondolta, a hátsó ajtón besurranhat úgy, hogy ne vegyék észre a zsaruk. Nem volt kedve megmagyarázni a jelenlétét. Az épület sarkánál befordulva azonban meghallotta a hangos zihálást, és rohanni kezdett. Már akkor tudta, hogy Kelsey az, amikor még nem is tudta kivenni a nő görnyedt alakját a padon. Aztán közelebb ért, és azonnal a retinájába égett a kép, ahogy Kelsey előre-hátra dülöngélve próbálja visszaszerezni az irányítást a teste felett. Gondolkodás nélkül guggolt le elé, és kezdett el halk, megnyugtató szavakat mormolni, pedig legszívesebben üvöltött volna.

A tetováló - 11. rész

A ház falai vajsárgának tűntek a holdfényben. Elvadult leanderek és lonc vette körbe, mintha egy buja édenkert közepén állna. Az ég fekete bársonylepelként hullt rá, és Lily ebben a pillanatban úgy érezte, hogy többé nem történhet semmi rossz itt.

Gyilkosság a krimifesztiválon 4.

Montrose, Skócia
Április 20., szerda, 21:20

Ahogy Lottie belépett a motel hátsó bejáratán Colinnal a nyomában, azonnal szembe találta magát az anyjával. Susan Kelsey először a nyomozóra nézett, aztán rá, a homloka mély ráncokba szaladt.
– Édes istenem, Lottie! – szisszent fel. – Mondd, hogy nem ártottad bele magad megint egy rendőrségi ügybe!

Gyilkosság a krimifesztiválon 3.

Balnaboth, Skócia
Április 20., szerda, 20:55

– A fenébe! – üvöltötte Tristan, amikor a zuhanyból folyó víz mindenféle átmenet nélkül melegből jéghideggé vált. Nem először fordult ez elő, már számíthatott volna rá, de annyira csapongtak a gondolatai, hogy el is feledkezett róla.

A tetováló - 10. rész

– A tetoválás rendkívül új. Egy napnál semmiképpen nem régebbi, de inkább azt mondanám, tizenhat-tizennyolc órával ezelőtt készült – közölte a szemüveges, olasz patológus olyan sztoikus nyugalommal, mintha egy cseppet sem lepné meg, hogy ezúttal test helyett egy alig tenyérnyi bőrt kell megvizsgálnia.

Gyilkosság a krimifesztiválon 2.

Montrose, Skócia
Április 20., szerda, 20:20

– Te találtad meg a holttestet? – állt meg nem sokkal később Colin McBride, az egyik helyi nyomozó Lottie mellett, és még egy pillanatra a vállára is fektette a kezét, mintha meg akarná nyugtatni, de aztán gyorsan el is húzta.

Gyilkosság a krimifesztiválon 1.

Montrose, Skócia
Április 20., szerda, 19:45

A Sharky’s dugig volt vendégekkel. Az összes vörösesbarnára pácolt bokszban és asztalnál ültek, de még az összevissza karistolt bárpultnál is könyököltek páran. Lottie elfintorodott. Épp azért jött minden este ebbe az eldugott, kissé ütött-kopott kocsmába a golfpálya mögé, hogy elszabaduljon az emberek elől, de úgy tűnt, aznap nincs szerencséje.

A tetováló - 9. rész

Lily lassan tért magához. Percekig lebegett az álom és az ébrenlét határán, közben a reggeli nap sugarai csukott szemét és az arcát simogatták, mint mindig, amikor Olaszországban ébredt nyaranta.
Aztán valami mást is érzékelt. Forróság vette körül, pedig nem is volt rajta takaró, és légvételek borzolták fel a nyakába hulló hajtincseket.
Lily szeme azonnal kipattant, és száguldó vonatként tért vissza minden emléke az előző éjszakáról.

Olvasósarok: Milyen is a halál kémiája?

Rég született bejegyzés az olvasósarokba, ám újra előveszem ezt a rovatot is. (A korábbi bejegyzéseket itt találjátok.)
Egy olyan könyvről írok most, aminek már a címe azonnal megfogott, tulajdonképp kizárólag ezért vettem meg. A borítója viszont kevésbé vonzó. Nagy szerencse, hogy én elsősorban nem a borítóra, hanem a címre és a fülszövegre megyek rá, így ez nem tartott vissza a vásárlástól.

A tetováló - 8. rész

– Én ezt nem tudom elhinni! – Vicky Lombardo a poharát markolta, amiben a színéből ítélve vodka lehetett, és égő szemmel nézett Lilyre. – Mauro nem gyilkos! Évek óta együtt dolgozunk, és egyszer sem volt agresszív, de még a hangját sem emelte fel soha. Pedig én már csak ismerem a jeleket... Ez valami tévedés lesz! – Szaporán pislogott, de így is végigszaladt az arcán néhány könnycsepp.
Lily elővett a táskájából egy zsebkendőt, odanyújtotta neki, majd tapintatosan elfordult, és körbehordozta pillantását a Perlán, amíg a nő rendbe szedte magát.

A tetováló - 7. rész

A golyó a Fiat tetejébe csapódott bele. Lily a motor zúgásán keresztül is hallani vélte, ahogy végigszántja a kaszni tetejét.
Lebukott az ülésben, és Raffaele-re kiáltott.
– Szállj ki!
Szerencsére nem kellett többet mondania. A férfi ennyiből is megértette, feltépte a vezetőülés felőli ajtót, kiugrott, és a kocsi oldalához guggolt.
Lily vetett még rá egy gyors pillantást, aztán pár centivel feljebb emelkedett, és kilesett a lehúzott ablakon.

A tetováló - 6. rész

 – Ez bárki lehet – jegyezte meg Lily a biztonsági kamera felvételét figyelve. A rajta lévő alak arcát a kapucnitól és a tükrös üvegű napszemüvegtől alig lehetett látni, viszont a kezében lévő csomagot azonnal felismerte. Végigfutott a hátán a jeges borzongás. – Férfinak tűnik – nyelt egyet –, de még abban sem vagyok biztos.

A tetováló - 5. rész

A ház ugyanúgy nézett ki, ahogy hagyta. A spaletták be voltak zárva, a halványsárga falakon megcsillant a szikrázó olasz napsütés. A kert gyepje kerítés híján összenőtt az épületet körbeölelő mezővel, a mező pedig egészen a közeli, élénkzöld színben pompázó hegyoldalig futott.
Lilyt máskor elfogta itt a nyugalom, most viszont a meleg ellenére is borsódzott a háta. Nem messze a teraszra felvezető lépcsőktől, a rózsaszínvirágú leanderbokrok körül sárga rendőrségi szalagot feszítettek ki. A holttestet már elvitték, de a füvet barnára színezték a vérfoltok.

A tetováló - 4. rész

 – Foglaljuk össze, mit tudunk – nyitotta meg Morris a sebtében összehívott megbeszélést az irodájában. – A tetovált bőr nem hamisítvány, egy embertől származik, aki még élt, amikor levágták róla.
Lily ezt hallva folyton úgy érezte, mintha valami keserű szirupot kellene lenyelnie, aminek az ízétől képtelen szabadulni, és a szobában körbenézve megállapította, hogy nem ő az egyedüli, aki így van ezzel. Heather elfintorodott, Morris arca is fehérebbnek látszott a szokásosnál, és még Fitzpatrick önelégült mosolya is eltűnt.

A tetováló - 3. rész

Hajnali négy múlt csupán, de Lily képtelen volt tovább az ágyban maradni. Az utóbbi pár órában hol ébren forgolódott, hol egy kicsit elszundított, hogy aztán újra felriadjon. Pedig nem álmodott rosszat. Igazából az álomig sem jutott el. Mintha az előző nap eseményei annyira befészkelték volna magukat a fejébe, hogy még elaludni se tudna tőlük elég mélyen.

A tetováló - 2. rész

Lily lefagyva meredt a tetoválásra. Gyomrában felkavarodtak a korábban megivott koktélok, a torkát marta a sav. Majd észbe kapott. Kioldotta a mobilja billentyűzárját, kikereste Raffaele számát a listából, és felhívta. Aztán egyre hevesebben dübörgő szívvel hallgatott, ám a telefon nem csöngött ki.
Merev ujjakkal nyomta ki a hívást. Nyelt egyet, mert hirtelen úgy érezte, mintha a torka duplájára dagadt volna. Utoljára akkor beszélt Raffaele-lel, amikor Livignóban járt. Azóta sok minden történhetett. Akár csapdába is ejthette valaki a férfit, hogy levágja a válláról azt a tetoválást. De az anyjáék csak szóltak volna, ha Raffaele megsérül, vagy nyoma veszik... Észrevették volna, hacsak...

A tetováló - 1. rész

Az eső úgy hullott, mintha sűrű, apró lyukú szűrőn folyna át. Alig lehetett érezni a cseppeket, mégis alattomos gyorsasággal eláztatott mindent, Lily kabátját, haját... és a sírkövet is, ami előtt állt.

Vércseppek a hóban - 10. rész

Lily ösztönösen a derekához kapott. Csak utána jött rá, hogy Raffaele melegítőnadrágját viseli, a pisztolya pedig bent van a fürdőben, az ajtóra akasztott dzsekije zsebében, a mobiltelefonjával együtt. Elnyomott egy szitkot, és hangtalanul felemelkedett az ágyról.
A tagjai már nem sajogtak, de megszédült, amikor felállt. Annyira, hogy meg kellett kapaszkodnia az éjjeli szekrényben. Lehet, hogy mégis beütötte a fejét esés közben a sípályán?

Vércseppek a hóban - 9. rész

A sűrű sötétség oszlani kezdett. Lily tapogató kezeket érzett a testén, majd egy kesztyűs tenyér simult az arcára. Pislogott, és nagy nehezen kinyitotta a szemét. Még mindig ködösen látott, de a föléje hajoló alak piros kabátját így is felismerte. Azonnal felbuzgott az életösztöne.
Ellökte a felé nyúló kezet, és a pisztolya után tapogatózott, aztán a következő pillanatban elő is kapta a Glockot, és az alakra szegezte.
– Rohadt gyorsan vedd le rólam a kezed, vagy lelőlek! – kiáltotta, bár jóval gyengébb hangon, mint szerette volna.

Legnépszerűbb bejegyzések