
FairBooks Kiadó és Írói Műhely

Hegek 6. rész
Olga Woodham olyan hálásan fogadta, amikor elment hozzá, hogy Tristan torkát elöntötte a keserűség. A nőnek nem kéne hálásnak lennie, hisz nem tudták megmenteni a lányát. Pedig ez lenne a cél, nem?
Ismét a nappaliban ültek le, Tristan pedig elmondott mindent, amit megtudtak. Ha mást nem is, lezárást legalább adhat a nőnek. Míg beszélt, a tekintete újra és újra a fekete zongorára siklott.
Hegek 5. rész
– Pedig már majdnem elhittem, hogy ártatlan – csóválta a fejét Louise, miközben a kihallgatószoba tükörfalán keresztül Leon Murphyt figyelték. – Olyan őszintének tűnt, amikor azt hajtogatta, hogy szerette Larysát.
Élménybeszámoló, meglepetés, könyvhét
Múlt héten sok minden történt, és ugyan nem szoktam élménybeszámolót írni ide a blogra, de most úgy gondoltam, kivételt teszek. Csütörtökön megjelent egy riport velem a Meglepetés magazinba, ami több szempontból is nagyon kedves a szívemnek. Szombaton pedig a könyvhéten jártam, ami már önmagában is nagy élmény volt. Az pedig, hogy itt került sor életem első dedikálására, főleg felejthetetlenné tette azt a napot. De mesélek mindkettőről egy kicsit részletesebben!
Hegek 4. rész
A szombat mindig a családi ebédeké volt, Tristan pedig Anne halála óta különösen ügyelt rá, hogy mindig ott legyen, nem mintha a szülei sokra mentek volna a jelenlétével. Nem tudott csevegni, nem tudta jobb kedvre deríteni az embereket a jelenlétével, így Anne nélkül az ebéd átváltozott valamiféle groteszk némajátékká.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Legnépszerűbb bejegyzések
-
Az eső úgy hullott, mintha sűrű, apró lyukú szűrőn folyna át. Alig lehetett érezni a cseppeket, mégis alattomos gyorsasággal eláztatott mind...
-
Lily lassan tért magához. Percekig lebegett az álom és az ébrenlét határán, közben a reggeli nap sugarai csukott szemét és az arcát simogatt...
-
Lily lefagyva meredt a tetoválásra. Gyomrában felkavarodtak a korábban megivott koktélok, a torkát marta a sav. Majd észbe kapott. Kioldotta...
-
A nap sugarai úgy szikráztak a pályán, mintha a síelők nem is havon, hanem gyémántszőnyegen siklanának. Minden csupa kék volt, és csupa hó. ...
-
– Foglaljuk össze, mit tudunk – nyitotta meg Morris a sebtében összehívott megbeszélést az irodájában. – A tetovált bőr nem hamisítvány, eg...
-
Tejfehér köd úszott a hegyek között. A síiskola fabungalója mellől nem lehetett lelátni a völgybe, olyan érzés volt, mintha egy felhőn ülnén...
-
A ház ugyanúgy nézett ki, ahogy hagyta. A spaletták be voltak zárva, a halványsárga falakon megcsillant a szikrázó olasz napsütés. A kert gy...
-
A sűrű sötétség oszlani kezdett. Lily tapogató kezeket érzett a testén, majd egy kesztyűs tenyér simult az arcára. Pislogott, és nagy neheze...
-
– A tetoválás rendkívül új. Egy napnál semmiképpen nem régebbi, de inkább azt mondanám, tizenhat-tizennyolc órával ezelőtt készült – közölte...
-
Hajnali négy múlt csupán, de Lily képtelen volt tovább az ágyban maradni. Az utóbbi pár órában hol ébren forgolódott, hol egy kicsit elszund...