Romantikus és krimi toposzok

A toposzokra (angolul: trope) gyakran rásütik a klisé bélyegzőt. Pedig a toposz nem egyenlő a klisével, viszont nagyon hasznosak, ha íróként ismerjük és jól tudjuk használni őket. Arról nem is beszélve, hogy a könyvmarketingnél is elég jól jönnek.

Boldogságra kényszerítve - 26. rész

A csütörtök délutáni művészettörténet óra kínszenvedés volt. Alinda csak azért ment be, mert nem akart hiányozni, de közben alig bírt egy helyben ülni, és egyáltalán nem tudott Landon professzor előadására figyelni.

Rendhagyó évértékelő

Sokat gondolkodtam azon, hogy idén írjak-e évértékelőt. Egyszerűen azért, mert a sok jó dolog mellett több kevésbé jó is történt - és most ezzel finoman fogalmaztam.

Tudom persze, hogy sokan az ilyen bejegyzésekben kizárólag a pozitívumokra, az elért eredményekre koncentrálnak, de én egyszerűen nem tudom elhallgatni a rosszakat sem, mert az hazugság lenne. Az én felfogásom szerint legalábbis mindenképp.

Szóval vigyázat, mert most egy teljesen őszinte évértékelő jön! Csak akkor olvassátok tovább, ha nem zavar benneteket, hogy az írói létet nem csupa rózsaszínben fogja bemutatni, hanem a néha bizony a csúnya valóságában.

Boldogságra kényszerítve - 25. rész

Alig múlt reggel hét, amikor megérkeztek Windsor egyik eldugott részére. Gilbert leparkolt a bérelt Nissannal a Bexley Street mellett, majd körülnézett az utcán.

Boldogságra kényszerítve - 24. rész

Minden este, amikor hazaért, a csend volt a legrosszabb. Úgy vette körül Ninit, mintha a második bőre lenne. Nem lehetett tőle megszabadulni. Hiába szűrődött át az egyik szomszédos lakásból minden emeltebb hangú beszélgetés, a másikból egy kisbaba sírása, egyik sem hatolt át ezen a csenden.

Boldogságra kényszerítve - 23. rész

Alinda feje annyira tele volt azzal, amit megtudott, hogy teljesen váratlanul érte Gilbert ölelése. Egy pillanatra megdermedt, amikor megérezte maga körül a férfi kezét, aztán elernyedt, és belesimult Gilbert karjába.

Boldogságra kényszerítve - 22. rész

Gilbert hiába ment be korán az intézetbe, és zárkózott be az irodájába, alig fél óra múlva, még jóval azelőtt, hogy a titkára megérkezett volna, türelmetlen kopogtatás dörrent az ajtaján. Egy pillanatig eljátszott a gondolattal, hogy úgy tesz, mintha nem lenne bent, de aztán győzött az udvariassága. Lekapcsolta a kijelzőt, amin Brian Sanderson anyagát nézegette, aztán ajtóhoz ment, és kitárta.

Boldogságra kényszerítve - 21. rész

Alinda képtelen volt figyelni. Csak ült a vászon előtt a festészeti gyakorlaton, a félkész csendéletét bámulva, de Kerryt és Briant látta szépen kiöltözve az esküvőjükön. Atyaég, alig néhány hete házasodtak össze! Milyen boldog volt aznap Kerry… És Brian máskor fagyos tekintete is olyan melegnek tűnt, még el is mosolyodott.

Boldogságra kényszerítve - 20. rész

Gilbert rémálomból ébredt valamikor hajnalban. A szíve úgy dübörgött, mint egy légkalapács, az átizzadt takaró fojtogatóan tapadt a testére. Lehámozta magáról, és kievickélt az ágy szélére.