Könyvajánló – Gregg Hurwitz: Az Árva (Orphan X 1.)

Újabb kedvenc könyvet avattam, ami ismét egy sorozat első része. Ezúttal thrilleres hangulatú krimi, kemény akcióval, kicsit képregényes háttérrel, rengeteg tesztoszteronnal és kütyüvel. Romantikát viszont csak nagyon apró nyomokban tartalmaz, ami jól is van így. Első olvasásom a Fumax kiadótól, de biztosan nem az utolsó. Lássuk, mivel fogott meg ennyire X Árva, vagyis Evan Smoak!


Boldogan éltek - 16. fejezet


Kerry és Brian az East Barnetben laktak, ahol utcákon keresztül ugyanolyan jól karbantartott, kétszintes sorházak álltak, előttük pedig csupa csillogóan tisztára mosott, drága autó.
– Köszönöm, hogy emiatt kivett egy szabadnapot – mosolygott fel Alinda Gilbertre.
– Nem is emlékszem, mikor voltam utoljára szabadságon, épp ideje már – felelte a férfi. Ugyanúgy farmert viselt, mint vasárnap a parkban, és sötét hajába belekócolt a fel-feltámadó szellő. Alindának tetszett a látvány. Az pedig, hogy Gilbert felajánlotta a segítségét, megmelengette a szívét.

Az én történetem - A magánkiadás

Az utóbbi napokban több helyen is láttam olyan felszólalásokat, hogy ha az író fizet a kiadásért (ez a magánkiadás), akkor a műve csakis szar lehet, hisz nem kellett egy hagyományos kiadónak sem. Szerintem ezt így nem lehet kijelenteni. Nem minden magánkiadásban megjelent regény rossz, és nem minden hagyományos kiadású könyv jó. A világ nem ennyire fekete-fehér. Árnyalatok vannak, egyéni írói utak vannak. Butaság minden könyvet és minden írót egy kalap alá venni. Hadd meséljem el az én történetemet!


Boldogan éltek - 15. fejezet


Gilbert üresen találta a lakást, amikor hétfőn hazaért a munkából. Egy pillanatra belémart a csalódottság, de aztán figyelmeztette magát, hogy Alinda múlt héten is mindig későn ért haza. Bár Gilbert meg volt győződve róla, hogy szándékosan, és a hétvége után abban reménykedett, hogy a nő nem fogja kerülni. Talán tévedett.

Boldogan éltek - 14. fejezet


Alinda nem emlékezett rá, mikor érezte magát utoljára ilyen felhőtlenül. A Hyde park mellett ebédeltek, egy apró pubban, aminek sötétbarna asztalai voltak, sötétbarna faborítása, és a kinti napfény alig szökött be az ablakokon. Mégsem tűnt komornak a hely, inkább hangulatosnak. A steak mellé egy-egy pohár sört is megittak, Alinda érezte, hogy az alkohol felmelegíti a gyomrát és elzsongítja az érzékeit.
Ebéd után a parkba mentek. A pázsit ragyogott a napsütésben, a levegő megtelt a tavasz illataival. Némelyik fa még csak most virágzott, rózsaszín és hófehér köntöst öltve, mások lombjain már előbújtak az élénkzöld levelek. Alinda magába szívta a látványt, az ujjai szinte bizseregtek az ecsetei és a festékes tubusai után.

Boldgan éltek - 13. fejezet


Gilbert vasárnap reggel különös nyugalommal ébredt. Hetek óta nem érzett ilyet, sőt, ha teljesen őszinte akart lenni saját magával, évek óta. Azóta nem, hogy a volt felesége lelépett a szomszéddal. Szerette a munkáját, szeretett eltemetkezni benne, de az csupán elégedettséget nyújtott, néha örömöt is, ilyen békés nyugalmat sosem. A közösen töltött idő Alindával viszont igen.

Legnépszerűbb bejegyzések