Holttest az Ambróziában (Rózsakői rejtélyek 1.) - 9. rész

Ben fel-alá csörtetett a nyomozóirodában, egyik faltól a másikig, és próbálta elnyomni a haragját, pedig legszívesebben ízzé-porrá törte volna a berendezést. A kurva életbe! Sejthette volna, hogy ez lesz! Mi a francért nem gondolt arra, hogy figyelmeztesse Gálffyt?!
Alex lépett be az ajtón, és egy pillanatig némán nézte ingerült járkálását, csak azután szólalt meg.
– Mi történt?
– Megtudtam, ki az a fickó, akit az Ambróziában leszúrtak – szűrte a szavakat a nyomozó a fogai között.
– És ki az?
Ben megállt és a barátjára nézett, aki karba font kézzel támaszkodott az íróasztalnak.
– Gálffy.
Alex szemei elkerekedtek.
– Az a Gálffy? A lelőtt lány barátja?
– Igen. Különös véletlen, hogy először lelövik a lányt, aztán néhány hétre rá a pasast is kinyírják, nem?
– Mire célzol ezzel?
– Arra, hogy ugyanaz a tettes.
– Ben, figyelj – lökte el magát Alex az asztaltól aggodalmas képet vágva –, tudom, a múltkor egészen bekattantál attól, hogy nem tudtál semmit bizonyítani. De nem moshatod össze a két ügyet csak azért, hogy megint rászállhass Makaira. Tönkre fog tenni.
– Nem tett már így is eléggé tönkre? – Ben széles mozdulattal a hetek óta üres irodájára mutatott. – Már nincs túl sok vesztenivalóm.
– Ez baromság! – felelte Alex. – Szépen meggyőzöd Flórát, hogy bízzon meg, és újra fellendíted a nyomozóirodát.
– Pár napja még nem tartottad olyan jó ötletnek a dolgot.
– Mert nem is az. De annál még mindig sokkal jobb, mint gondolkozás nélkül nekimenni Makainak.
– Oké – fújta ki a levegőt Ben lassan. Bár viszketett a tenyere, hogy behúzzon néhányat Makainak, tudta, hogy Alex javaslatában több a ráció. Aztán majd fű alatt utánanéz a férfi alibijének is, talán ezúttal sikerül lebuktatnia.
Alex vetett egy pillantást a fal mellé tolt ócska fotelre, majd óvatosan leereszkedett rá, mintha attól tartana, hogy a tákolmány összedől alatta. Amire egyébként volt is némi esély.
– Most, hogy kicsit lehiggadtál, elmesélhetnéd, hogy áll Flóra meggyőzése.
– Sehogy. Még mindig abban bízik, hogy a zsaruk utánajárnak mindennek, és gyorsan megoldják az ügyet.
– Látom, nem ismeri a rózsakői hekusokat – grimaszolt Alex.
– Nyilvánvalóan nem.
– És nem akarod elmondani neki, milyen kutyaszorítóba kerültél?
– Nem – válaszolta Ben gondolkozás nélkül.
– Biztos? Pedig tuti segítene.
– Holtbiztos!
Alex megcsóválta a fejét.
– Ma különösen nincs könnyű dolgom veled, ember! Miért nehezíted meg a saját életed?
– Előbb-utóbb Flóra magától is rájön, hogy jobban jár velem.
– És ha inkább utóbb, mint előbb? Akkor mihez kezdesz?
– Ne nyaggass, Alex! – mordult fel Ben, és levetette magát az íróasztala mögött álló székre.
Az elnyűtt forgószék hangos nyikorgással fogadta a hirtelen jött terhelést, de legalább egy darabban maradt. Az iroda berendezése, csakúgy, mint a lakásé, még az előző tulajdonostól maradt Benre, és minden egyes darab jócskán túl volt a fénykorán. Ha sikerülne egyenesbe hoznia az életét, felújíthatná az egész kócerájt, kintre pedig felfestethetné az iroda logóját. Burke Magánnyomozó Iroda. Végül is elég jól hangzott, már csak az összeomlást kellene elkerülnie.
– Nem nyaggatlak – szólt Alex –, de akkor ígérd meg, hogy nem rohansz Makaihoz abban a percben, ahogy kitettem a lábam az ajtón.
– Nem fogok – bólintott Ben.
A barátja vetett rá egy gyanakvó pillantást, aztán felállt a fotelből.
– Jó, akkor én most visszamegyek dolgozni. Később találkozunk!
Ben az ablakból nézte, ahogy Alex beül koromfekete Audi R8-asába és elhajt. Várt még néhány percet, aztán felkapta a bukósisakját és a motorjához sietett.
Nem Makaihoz ment, hanem a kórházba, ugyanahhoz a kórteremhez, ahonnan előző este olyan fejvesztve távozott. Jól sejtette, a lány anyja ott ült az ágy mellett, és épp egy könyvből olvasott fel. Ben megállt az ajtóban és megvárta, hogy befejezze a mondatot, csak utána szólalt meg.
– Jó napot, Ilona! Beszélhetnénk egy percre?
– Mit akar, nyomozó? – kérdezte a nő rezignáltan, arcán a ráncok elmélyültek az utóbbi hetekben.
Ben becsukta maga mögött az ajtót, és közelebb lépett.
– Hallott az Ambróziában meggyilkolt férfiról?
– Az egész város hallott róla.
– És azt tudta, hogy Gálffy az?
Ilona szeme elkerekedett a döbbenettől.
– Az nem lehet! – suttogta.
– Mikor találkoztak utoljára?
– Pár napja, itt a kórházban. Azt hittem, elutazott… – A lányára nézett, és a tenyerébe zárta mozdulatlan ujjait. – Istenem! Mintha mindketten meg lennének átkozva…
Ben kevéssé hit az átkokban, a rossz szándékú emberekben annál inkább.
– Úgy gondolom, a két eset összefügg.
Az asszony felkapta a fejét.
– Micsoda?
– Szerintem ugyanaz ölte meg Gálffyt, mint aki a lányára rálőtt.
– Még mindig Gábort gyanúsítja, igaz, nyomozó? – Makai Ilona pillantása megkeményedett, de nem háborodott fel úgy, mint amikor Ben először említette neki, hogy a férjét vádolja. Talán azóta hozzászokott a gondolathoz. Vagy csak túl fásult ahhoz, hogy dühbe guruljon. Ben pillantása az ágyban fekvő lányra siklott.
– Igen – nyelt egyet –, és épp ezért kell tudnom, hol volt a férje péntek este.
– Egész este velem volt. Ne nézzen így rám, az igazat mondom! Nem védeném, ha úgy gondolnám, hogy ő áll a támadások mögött.
– Rendben – morogta Ben, habár egyáltalán nem volt elégedett.
– Ha nagyon tudni akarja, egész este otthon voltunk. Még csak azt sem mondhatom, hogy én feküdtem le előbb, mert épp hogy sokáig olvastam. Gábor már aludt, mire bementem hozzá a hálóba. ‒ Ilona felsóhajtott, és Benre pillantott. ‒ Nézze, nyomozó, a férjem nem valami kedves ember, ezt aláírom, de a lányának sosem ártana. Sem a lánya barátjának.
– Ha maga mondja…
– Tudom, hogy Gábor nagyon rászállt magára. – Ilona lesimított egy képzeletbeli ráncot a vékony, mozdulatlan testet borító takaróról, aztán újra Benre emelte fáradt tekintetét. – Találja meg azt a gazembert, aki ezt tette a lányomékkal, nyomozó, és akkor elintézem, hogy a férjem békén hagyja magát.
Ben szó nélkül bólintott, aztán kiment a szobából. Nem volt szüksége Ilona ígéretére, anélkül is tudta, hogy az az egyetlen esélye, ha rájön, ki áll a két bűncselekmény mögött.


Legyél az oldalam rendszeres olvasója, hogy soha ne maradj le az új bejegyzésekről:
 
KEDVEZMÉNYES ELŐRENDELÉS:
Szeptember 25-ig a második kiadást 30% kedvezménnyel 4590 Ft helyett 3200 Ft-ért:


VÁSÁROLD MEG MÁSHOL:
Az alábbi könyves webshopokban is előrendelhetitek a könyvet:

OLVASD TOVÁBB EBOOKBAN:
Ha inkább e-könyvben olvasnád tovább, és nem hagynád ki a Rózsakői rejtélyek második részét sem. A két rész együtt e-könyvben csupán 2000 Ft:

Ha nem tudod, hogy tetszene-e, olvass bele, és menj biztosra:

Ha tetszett, itt tudod megvenni a könyveket nyomtatva és elektronikusan is:
FairBooks Kiadó (akár dedikálva is)

Jó olvasást kívánok! <3

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Az elmúlt hónap legnépszerűbb bejegyzései