.JPG)
A karkötő problémája eltörpült amellett, ami ezután következett. Karolina Milán mellett állva végignézte, ahogy a rendőrök kiszedik Emma holttestét a nádasból. Milán ugyan nem üvöltött, nem könnyezett, érzelemmentes páncélt emelt maga köré, de Karolina így is érezte a szenvedését.
Később visszatért a nyaralóba, de nem találta a helyét. Furcsa, rég nem érzett vágy kerítette hatalmába: támaszt akart nyújtani valakinek. Így hát kivett egy üveg whiskyt a férje italosszekrényéből, és átment a szomszédba.
Becsengetett, aztán várt a kapu mellett. Az is megfordult a fejében, hogy Milán be sem fogja engedni, ettől pedig hirtelen inába szállt a bátorsága. Már azon volt, hogy visszamenekül a nyaralójuk biztonságába, amikor megjelent a férfi.
Megtalálhatta a kapu kulcsát odabent, mert ezúttal ki tudta nyitni az ajtót. Aztán némán lenézett rá. Reggel Karolina viharvertnek titulálta magában, most azonban még annál is rosszabbul festett.
– Gondoltam, jobban esne, ha nem lennél most egyedül – bökte ki Karolina.
Milán a kezében tartott whiskyre nézett, aztán vissza rá, majd lassan megcsóválta a fejét.
– Megvagyok.
– Ugyan, dehogy vagy meg! – Karolina nem tudta, honnan veszi a bátorságot a kifakadáshoz. Vett egy mély levegőt, a férfi sötét árnyakkal teli szemébe nézett, és tudta, hogy el fogja mondani neki. Mert ennyivel tartozik. – Hét évvel ezelőtt meghalt a kisfiam. Bölcsőhalál. – A gyűlölt szó szinte megakadt a torkán, de nagyot nyelt, és folytatta. – Alig volt egy hónapos, épp sétáltunk. Láttam, hogy valami nincs rendben, de lefagytam, és nem tudtam segítségért kiáltani. A pszichológus szerint ezért pánikolok, ha idegenekkel kell beszélnem.
Milán a keze után nyúlt, és nagy, kissé érdes tenyerébe zárta az ujjait.
– Borzasztóan sajnálom!
– Nem azért mondtam el, hogy sajnálj. Hanem hogy megértsd, mennyit jelent nekem, hogy hét év óta először tudok valakivel beszélni. Fogalmam sincs, miért, de veled nem pánikolok. Ezt pedig meg akarom hálálni. Ha kell, csak ülök melletted, és hallgatok. Vagy segítek, amiben szeretnéd. De hadd háláljam meg!
A férfi hosszan nézett rá, aztán még mindig a kezét fogva behúzta a kapun.
– Jól esne, ha valakivel ihatnék egy pohárral – bökött homlokával a whisky felé, miközben bementek a házba.
Ez a nyaraló jóval kisebbnek tűnt, mint az övék. Egy nappalival egybekötött konyhából állt meg egy alvófülkéből. Milán a kanapéhoz vezette Karolinát, és csak akkor engedte el a kezét, amikor leült. Aztán a férfi elment, majd két pohárral tért vissza, és leereszkedett közvetlenül Karolina mellé. A combjuk újra összeért.
Az első pohár italt némán kortyolgatták el. Amikor a másodikhoz értek, Karolina leküzdhetetlen közlésvágyat érzett, ami olyan furcsán érintette, hogy engedett neki.
– Ma, mielőtt kimentem a partra, egy karkötőt találtam az ágyunk alatt. Vékony aranylánc, szívmedállal. Nem az enyém.
Milán felé kapta a fejét.
– Tehát férjnél vagy – jegyezte meg, mintha eddig ezt nem is sejtette volna.
– Igen.
– Nem biztos, hogy azt jelenti a karkötő, amire gondolsz. Lehet, hogy van rá más magyarázat.
– Nem, nincsen. Valahol belül éreztem is, hogy ez lesz. Mi ugyanis már régóta nem… – Karolinának szerencsére nem kellett kimondania, mert Milán közbevágott.
– Értem – mondta, aztán ugyanúgy, mint a csónakházban a vihar alatt, átvetette a karját a vállán, és magához húzta. – A férjed nagy hülye.
– De legalább sosem vert. És eltart. „Azelőtt” egy bankban dolgoztam, de nem mehettem vissza úgy, hogy megszólalni is alig tudtam. Kálmán pedig elfogadta, hogy háztartásbeli lettem.
– Azért az én értelmezésemben ez messze áll a jó férjtől – jegyezte meg kissé gúnyosan Milán.
Újabb pohár italt hajtottak fel. Az alkohol ellazította Karolina tagjait, és veszélyes gondolatokat ültetett a fejébe. Vajon mit tenne Milán, ha egyszerűen megcsókolná? Így, hogy szorosan a férfi mellett ült, nagyon közel voltak egymáshoz. Minden légvételnél érezte Milán üdén fűszeres illatát, ami távoli, ismeretlen helyeket idézett fel benne, meg tábortűz előtt töltött estéket és hosszú éjszakákat. Már maga az illat is elbódította.
Amikor egymásra néztek, alig pár centi választotta el az arcukat. Egyetlen másodpercbe telne csupán áthágni azt a távolságot, és Karolina annyira vágyott rá, hogy valaki megint úgy nézzen rá. Ha nem is szerelemmel, de legalább szenvedéllyel.
Ám nem tett semmit. Ahhoz túl gyáva volt.
– Folyamatosan azon jár az agyam, mi történhetett – szólalt meg Milán egy hosszabb hallgatás után. – Emma jól úszott. Nem hiszem el, hogy balesetet szenvedett. És ha balesetet szenvedett volna, itt lenne az autója, de azt a rendőrség még mindig nem találja.
– Ők mit mondanak?
Milán élesen beszívta a levegőt.
– Azt, hogy baleset. Esetleg öngyilkosság.
Nem kellett mondania, Karolina anélkül is tudta, hogy magát hibáztatja, amiért nem volt itt, hanem dolgozott. Azt is tudta, hogy hiába próbálná meggyőzni az ellenkezőjéről, nem érne vele semmit. Így csak odasimult az oldalához, és mindent meghallgatott, amit a férfi mondani akart.
Milán hol logikusan keresve a magyarázatot, hol dühösen érvelve beszélt, miközben tovább itta a whiskyt. Egy idő után a szavai összefolytak, majd elcsendesült. Fejét a kanapé támlájának hajtotta, a szeme csukva volt.
– Ideje lefeküdni – súgta neki Karolina.
Segített felállni Milánnak, aztán betámogatta az apró hálószobába. A férfi végigdőlt az ágyon. Karolina ráterítette a takarót, és nem bírta megállni, hogy a homlokából ne simítsa ki a sötétszőke, zilált tincseket. Gondoskodónak szánta a mozdulatot, de ahogy a férfi bőréhez ért, érzéki simogatás lett belőle. Milán felnyögött tőle.
Karolina ijedten kapta el a kezét. Ki akart osonni a szobából, azt tervezte, hazamegy, majd reggel újra benéz, ám Milán megszólalt.
– Maradj! – A szavai kásásak voltak, és Karolina azonnal rábólintott.
– Jó, ledőlök a kanapén.
Milán arrébb mozdult az ágyon, és fellibbentette a takarót.
– Aludj itt.
Karolinának nemet kellett volna mondania erre, tudta jól, mégsem volt képes rá. Bemászott Milán mellé.
Utána jó darabig csak feküdt, bámulta a plafont, hallgatta Milán szuszogását, és arra gondolt, mennyire groteszk, hogy hiába csalta meg Kálmán, neki már az lelkifurdalást okoz, hogy egy másik férfi mellett fekszik, pedig még csak egymáshoz sem érnek.
Legyél az oldalam rendszeres olvasója, hogy soha ne maradj le az új bejegyzésekről:
Ha ez tetszett, akkor jó eséllyel a könyveimet is szeretni fogod:
Holttest az Ambróziában előrendelés szeptember 25-ig 30% kedvezménnyel 4590 Ft helyett 3200 Ft-ért a FairBooks Kiadó webshopjában: Jud Meyrin: Holttest az Ambróziában - előrendelés
Vedd át az előjegyzett könyvedet a Könyvfesztiválon Budapesten a Millenáris Parkban szeptember 28. és október 1. között. Előjegyzés: ELŐJEGYZÉS KÖNYVFESZTIVÁLI ÁTVÉTELLEL
A könyvet dedikáltatni is tudod velem: pénteken 18:00-19:00-kor és szombaton 15:00-16:00-kor.
Szeretettel várok mindenkit a Könyvfesztiválon a D épület, 17-es standjánál.
Dedikálások eseményei:
Olvass bele, és menj biztosra:
Ha tetszett, itt tudod megvenni a könyveket nyomtatva és elektronikusan is:
FairBooks Kiadó (akár dedikálva is)
.JPG)
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése