Jud Meyrin: A múlt bűnei - beleolvasó

Egy csók, aminek meg sem kellett volna történnie, és egy tragédia, ami mindent megváltoztatott.

James, Fanny kedvese eltűnik egy viharban, és többé nem kerül elő.

Tíz évvel később a nő Ivybridge-ben, az álmos dél-angliai kisvárosban él. A múltat már réges-rég mélyen eltemette magában, egy nap azonban holttestet találnak a falu patakjában. A nyomozást Alexander, James bátyja vezeti. Fanny azóta a végzetes, tóparti este óta nem látta a férfit, mégsem tudta elfelejteni őt és a csókjukat. Alexander felbukkanása pedig mindent felkavar.

Alexander is sóvárog Fanny után, de küzd az érzés ellen. Próbál inkább a szövevényes ügyre koncentrálni, ami egyre veszélyesebbé és személyesebbé válik. Meg tud küzdeni Fanny és Alexander a gyilkossal, aki jóval közelebb van hozzájuk, mint hitték? Megbirkóznak az egymás iránti, ellentmondásos érzéseikkel?

Vagy a múlt végleg tönkreteszi a jövőjüket?

Vakszerelem

Anna levette a fülhallgatót a fejéről, felállt, és kinyújtóztatta elgémberedett tagjait. Órákig ült a laptop előtt, Ida biztos le fogja szidni az éjszakázás miatt, de nem érdekelte. Ez a regény megér minden egyes idegesítő kiselőadást!

Elégedetten mosolyogva fordított hátat az íróasztalnak, és három lépéssel az ágyhoz ment. Térdén végigsimított a támláról lelógó bolyhos pléd, amit a délutáni szunyókálás után dobott oda. Felkapta, kitapogatta a csücskeit, és összehajtogatta. Aztán oldalra fordult, lépett kettőt, és már kint is volt a szobából.

Süti

– De aranyos kutyus!
– Hát te, kisfiú, mit csinálsz itt egyedül?
– Szia, néni!
– Hol az anyukád, aranyom? Ő is itt van a játszótéren valahol?
– Anya? Nincs itt. A tesómmal jöttem.
– És hol a testvéred?
– Elment, hoz nekem tújójudit, mert éhes vagyok.

Nikolaj és Zozo

– Üdv, Nikolaj Zharkov!

– Privet, Zozo! Hetek óta nem jöttél. Már azt hittem, lecsuktak.

– Engem? Ne nevettess! Akkor se kapcsolnának le, ha egyenesen besétálnék a kapitányságra.

Emma és Dávid

– Egy forró csokit és egy szeletet abból a brownie-ból. Vagyisinkább legyen két szelet, és tejszínhabot is kérek a forró csokihoz. Ó, és a sütikhez is!

– Oké, máris készítem! Hé, te vagy az, Emma? 

– Szia…

– Dávid vagyok. Osztálytársak voltunk általánosban.

– Zámbory Dávid?! Azta… Bocs, csak meglepődtem, annyira másmilyen vagy, mint régen!

– Biztos a kötény teszi. Nem valami férfias.

Pipacsok

Épp egy darab csokit tömtem a számba, amikor észrevettem, hogy Aleister csörtet az íróasztalom felé. Visszadobtam a Cadbury szeletet a fiókba, közben vadul rágtam, és nagyokat nyeltem, hogy minden árulkodó nyomot eltűntessek. Aleister amúgy sem vett komolyan, de ha kiderül, hogy elcseszett Bridget Jonesként csokoládét zabálok, akkor még ennél is pocsékabb feladatokat bíz rám.

A borzalom háza

Búcsuztassuk az évet ezzel a groteszk kis szösszenettel! :)

– Lovassy úr, bocsássa meg, hogy csak így felhívtam! Azt mondták, maga tán segíthet.
– Jó napot! Miről lenne szó?
– Jaj, borzasztó dolgok történnek a társasházban, ahol lakom! Először az Erzsi néni a földszintről, aztán a szomszéd Icuka, most meg Lajos bácsi! Pár hónap alatt… Szörnyű!

Idődilemma

Nina belenézett a retinaszkennerbe, aztán a halk búgással feltáruló ajtón át a hangárba lépett. A harmadik világháborúban csapatszállító repülőgépek tárolására használták a csupafém csarnokot, most azonban egy kísérlet zajlott itt, amiről alig egy maroknyi ember tudott. A részletekről pedig csupán Nina, a főnöke és a megbízójuk.

Luca

Luca gyűlölte a folytonos költözést. Négy új város az elmúlt öt évben, és ez a mostani a legrosszabb mind közül. Folyton esik, pedig csak most ért véget a szeptember. A folyó felől süvítő szél belemart a hajába, és szoknyáját a lába köré csavarta, ahogy hazafelé tartott a munkából.