Rózsakő - A háttér: Helyszínek

Pár napja elkészült a Lowdeni boszorkányhajsza végleges kézirata, hamarosan megy a nyomdába, így újra elővettem a Rózsakői rejtélyeket. A sorozat második részének közel a fele készen van, így csak folytatnom kell. Meg persze újra belerázódni Ben, Flóra, Alex, Liza és a többi szereplő mindennapjaiba. Jó ötletnek tűnt kicsit nosztalgiázni írás előtt, előszedtem hát azt az öt helyszínt az első kötetből, amik nem csak a regény szempontjából fontosak, hanem egyik-másik nekem is sokat jelent. Fényképes beszámoló következik! :)

1. Lappföld

Nem túl nagy spoiler, hisz már a második oldalon kiderül, hogy Flóra apja egy lappföldi gyalogtúrára utazik el, nem kevés problémát zúdítva ezzel a lánya nyakába. Ráadásul olyan helyen jár, ahol még csak mobilon sem elérhető, tetőzve ezzel a bajokat. És mielőtt azt mondanátok, hogy ugyan, nincsen olyan hely Európában, ahol napokig gyalogol az ember térerő nélkül, ki kell, hogy ábrándítsalak benneteket. Svédországnak az északi részén bizony van ilyen
Ez egy gyalogtúra útvonal, aminek a magyar neve a Királyok útja (svédül Kungsleden). 440 km hosszan fut Abisko és Hemavan között, közel a norvég határhoz és a Norvég-tengerhez, de persze rövidebb túrát is lehet tenni. Mi öt napig gyalogoltunk úgy, hogy nem csak térerő nem volt a kempingekben és a menedékházakban, de áram és meleg víz sem.

A túra ilyen szép zöld résszel indult.

Aztán átváltott ilyen kopárabb, de továbbra is csodaszép tájra.

És a félig már leszedett sátor, ami arra a néhány napra a hálónk volt.

2. Szlovénia, Portoroz
Portoroz Szlovénia egyik legfelkapottabb nyaralóhelye, Pirán település tengerparti része. Évekkel ezelőtt Horvátországba menet álltunk meg itt egy napra, de annyira szépséges város, hogy azóta is szeretnék visszamenni. Talán épp emiatt írtam bele a Rózsakői rejtélyekbe. Bent és a nővérét Julie-t vitte el ide nyaralni az anyjuk, miután Magyarországra költöztek. Aztán Bennek akkor is eszébe jut Portoroz, mikor Flórával már nyakig belekeveredtek a gyilkossági ügybe. Arra vágyik, hogy a nővel együtt motorra pattanjanak, maguk mögött hagyják Rózsakőt, és meg se álljanak a szlovén tengerpartig. Portoroz egyébként magyarul Rózsakikötőt jelent – csak hogy egy újabb rózsát vigyek a történetbe. :)

Portoroz

3. Bakony
A Bakonyban, egy vadászházban a regény egy szerintem nagyon izgalmas, akció- és érzelemdús jelenete játszódik. Úgy érzem, ez az egyik legfontosabb jelenet az egész regényben, így nem is nagyon akarok spoilerezni. Azt viszont elmesélem, hogy tavaly ősszel épp ott kirándultunk, és egy olyan részen kötöttünk ki, ami engem nagyon emlékeztetett a regényben leírt helyszínre. Pedig itt még korábban nem is jártam, szóval csak véletlen egybeesés az egyezés.


4. Rózsakő – a szikla
Sokáig gondolkoztam azon, hogyan nevezzem el a könyv helyszínéül szolgáló kisvárost. Végül Rózsakő lett, ezt a nevet a Badacsonyban lévő bazalttömbtől kölcsönöztem. A hegyről gurult le annak idején a szikla, és állítólag Kisfaludy Sándor költő sokat üldögélt rajta a későbbi feleségével Szegedy Rózával. A nevét is innen kapta. (Róza – Rózsa)
Egy legenda is tartozik a bazalttömbhöz, ami még a regénybe is bekerült: „Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek.”
A barátaink nemrég jártak a Rózsakőnél, és küldtek is néhány képet róla. :)

A Rózsakő bazalttömb közelről

És egy kicsit távolabbról

5. Rózsakő – a város
Már említettem, hogy Rózsakőt egy létező városról mintáztam, méghozzá Pápáról, ahol felnőttem, és ahová még mindig gyakran hazajárok. Rózsakő tehát nagyjából úgy néz ki, mint Pápa, csak egy kicsit nagyobbnak képzeltem el. Érdekesség, hogy Pápán is van egy katonai reptér, csak épp azt használják is, szóval a regényben lévő beruházás, aminek során az egykori katonai repteret átalakítják a civil forgalom számára használhatóvá, csupán a képzeletem szüleménye.
Az Ambrózia szintén képzeletbeli kávézó, de a Barát utca, ahol áll, létezik. Ahogy sok más helyszín is. Például a Fő tér, a színes, barokk épületekkel, ahol nem csak a regényben, hanem a valóságban is szoktak koncerteket tartani. A tér egyik sarkán áll a katolikus nagytemplom, ami szintén megjelenik a könyvben, egy kulcsjelenet játszódik mellette.
A regényben fontos szerepet játszik a kastélypark, ami a valóságban a Várkert nevet viseli, és egy csodaszép, zöldellő park, hatalmas platánfákkal, sőt még egy gloriett is áll benne, ami a könyvben is felbukkan. Sőt, az egyik számomra nagyon kedves rész játszódik itt.

Fő tér a Nagytemplommal

Várkert a gloriettel

Légifotó, Fő tér, Nagytemplom, Eszterházy kastély, Várkert

És most jöjjön egy részlet a regényből, amiben a fent említett helyszínek közül is megjelenik pár.

„– Ne legyél már ilyen szenteskedő, haver! ‒ röhögött fel Alex. ‒ Inkább te is keríts valakit, akit megdughatsz! Hetek óta nem szedtél fel senkit, pedig jót tenne neked egy kis feszültséglevezetés.
– Arra ott az edzés.
– Elég bolond vagy, ha ezt el is hiszed – csóválta meg a fejét Alex. – Flóra biztosan kapható lenne egy menetre.
– Flóra házas.
– Hát aztán? A jelek szerint a férje le se szarja. És láttam, hogy néztél rá – folytatta a barátja mit sem törődve a szavaival. – Egyébként tényleg jó nő lett. Ha te nem csapsz le rá, majd megteszem én. – Gonosz vigyorra húzta a száját, aztán az ajtó felé lódult. – Na, csá! Holnap találkozunk!
Ben rosszallóan nézett utána, majd leült a laptopja elé, de nem tudott koncentrálni. Alexnek igaza van, tényleg túl feszült mostanában. A nyomozóirodát fenyegető összeomlás nem hagyta nyugodni, képtelen volt másra összpontosítani. Mikor is vitt utoljára csajt az ágyába? Valamikor akkortájt, amikor Makai jóvoltából elindult a lejtőn. Ben az egyik bárban szedte fel a lányt, aki szőke volt és tüzes. A sok piától másra nem is nagyon emlékezett, még az arcát sem tudta felidézni. Másnap, amikor dübörgő fejfájással felébredt, a lány már elment. Szerencsére nem vitt el semmit, pedig könnyedén kifoszthatta volna, amivel még Makainál is gyorsabban taszította volna anyagi romlásba. Egy időre el is ment a kedve az idegen nőktől és az egyéjszakás kalandoktól.
Ingerülten felállt az asztaltól és hátrament a lakásába, ami az ósdi bútorokkal és az ízléstelen, virágos tapétával még a szokásosnál is nyomasztóbbnak tűnt. Kibújt az ingéből, a farmerjából, aztán magára kapott egy tréningnadrágot és egy pólót. Futás után hátha jobban megy a munka.
Pár perc alatt bemelegített, majd Gálffy háza felé vette az irányt. A magas tölgyfákkal szegélyezett sétány nem volt messze a belvárostól. Az út kétoldalán sorakozó, villa jellegű épületek múlt század eleji hangulatot idéztek osztott táblás ablakaikkal és kovácsoltvas kerítéseikkel. Ben lelassított egy halványsárgára festett ház előtt, amit vastag sövény védett a bámészkodó tekintetek elől. Csak az üres kocsibeálló és a sötéten tátongó emeleti ablakok látszottak. Bárki is örökölt Gálffy után, még nem vette birtokba az ingatlant.
A nyomozó körbenézett a néptelen utcában, majd a postaládához lépett, és kihúzta a kikandikáló küldeményeket. Főleg reklámújságok voltak, de azért akadt néhány boríték is. Ben az újságokat visszacsúsztatta a résen, a leveleket pedig zsebre vágta, aztán, mintha mi sem történt volna, folytatta a kocogást.
Elfutott a színház barna-fehér kockatömbje előtt, majd keresztül a zölden pompázó kastélyparkon. Orrát megcsapta a bódító virágillat, ahogy elhaladt a kastély odalában húzódó rózsakert mellett, amiről egyes források szerint a város a nevét kapta. Egy másik hiedelem szerint viszont a Badacsonyban található bazalttömbről nevezték el Rózsakőt. Ben még a legendát is ismerte, ami a sziklához kapcsolódik: „Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek.” Való igaz, Alexszel sok lányt vittek el ahhoz a sziklához, és mind az ágyukban kötött ki, még az egy évet sem kellett kivárni. Ben elvigyorodott a gondolatra, és automatikusan a Barát utca felé fordult.
Az Ambrózia már bezárt, de bent világítottak a lámpák, Flóra a pult mellett állt, és a táskájában matatott. Ben egy pillanatra elnézte karcsú alakját, közben eszébe jutott, ahogy a nő a hátához simult a motoron, és a teste nyomban felpezsdült az emléktől. Ha Flóra nem lenne házas, gondolkodás nélkül az ágyába csábítaná. Így azonban tabunak számított.
Bennek nem volt túl sok elve, de ahhoz a kevéshez szilárdan ragaszkodott. Sosem kezdett ki foglalt nőkkel – ez volt az egyik legfontosabb közülük. Élénken éltek benne a gyerekkori képek: apja egymás után cserélődő szeretői, anyja egyre elgyötörtebb arca, végül a gyors, de fájdalmas válás, ami után az anyjuk azonnal Magyarországra hozta őt és a nővérét. Ben tudta, hogy túl sok mindenben hasonlít az apjára. Az ír vér rajta is kiütközött: a nőzés, az ivás és az önpusztítás valahogy benne volt a természetében. De ő egyetlen házasságot sem fog tönkretenni! Ezt még kamaszfejjel elhatározta, és azóta is tartotta magát a fogadalmához.
Vetett még egy pillantást Flórára, majd ismét futásnak eredt, ezúttal jóval gyorsabb tempóra kapcsolva, így sem tudta azonban elűzni a sóvárgást, amit szombati találkozásuk óta érzett.”

Ha kedvet kaptatok a regényhez, itt tudjátok megvenni:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Legnépszerűbb bejegyzések